Famatuzsálemek megőrzése faápolással - cserépfalui tapasztalataink 2023.03.06. 09:51

Az idős fákon végzett ápolásokat elsősorban városi környezetben található egyedeken végzik a szakemberek. Ezen beavatkozások elsődleges célja az élet- és vagyonvédelem biztosítása, és emellett jelenik meg másodlagos célként a faegyed lehetőség szerinti megőrzése.

Szerencsére sok szép példa akad Magyarországon, mely esetekben a faegyed hosszú ideig történő életben tartása, a faegyednek mint tájképi értéknek a megőrzése kiemelkedő szerepet kap. Ez általában nevezetes fák, kiemelkedő értékű famatuzsálemek esetében történik. Ilyen volt a hédervári Árpád-tölgy felfüggesztése, és a cégénydányádi kastélypark egyik fő látványosságának, az „Öreg hölgy” nevű óriásplatánnak kötélrendszerrel történő biztosítása. De nem is kell ilyen messzire mennünk: képzett faápolók mentették meg Felsőtárkányban, az Igazgatóság Nyugati kapu Látogató- és Oktatóközpont tőszomszédságában élő szintén „Öreg hölgy”-re keresztelt idős kocsányos tölgyet a kivágástól.

A Hédervári Árpád-tölgy megmentése statikai megerősítéssel Forrás: A hédervári Árpád-tölgy | Az Év Fája(evfaja.hu)

De mi a helyzet a természetszerű környezetben lévő idős faegyedekkel, például egy idős fás legelő fáival? Mit tehetünk értük a faápolás eszközeivel, tapasztalataival?

Szakdolgozatomban favizsgáló és faápoló szakmérnök hallgatóként és egyben természetvédelemben dolgozó szakemberként kerestem a választ a fenti kérdésekre. Az általam különösen kedvelt – a Bükkalján elhelyezkedő, Cserépfalu községhatárban található – Hidegkúti fás legelőt, annak famatuzsálemeit szemeltem ki arra, hogy a fenti kérdéseket megvizsgáljam. A terület kiemelt természetvédelmi értékét az idős hagyásfák és a hozzájuk kötődő élővilág (kiemelten a faegyedekhez köthető xilofág rovarok) adja.

A Hidegkúti fás legelő (Fotó: Csikos Valéria)

A dolgozat készítésével párhuzamosan kollégámmal, Farkas Rolanddal, a Nyugat-Bükki Tájegység tájegységvezetőjével összefogva célul tűztük ki az idős fák felvételezését a fás legelő területén. Olyan felvételi lapot állítottunk össze, melynek segítségével az Igazgatóságnál tartózkodó UNESCO Kulturweit önkéntesek is bevonhatók a munkába. Önkénteseink ezidáig 98 famatuzsálem felvételezését végezték el.

A mintaterület és a három vizsgált faegyed elhelyezkedése Hidegkút laposán és a Mész-tetőn (készítette: Csikos Valéria MS Bing alapján)

Önkénteseink Marei Beckerman és Ronja Köhler a Hidegkút laposán (Fotó: Csikos Valéria)

A dolgozat fontos célja volt a fás legelő idős faegyedeire ápolási javaslatok kidolgozása. Ennek érdekében három fát választottam ki a fás legelő területén. A három faegyedet megvizsgáltam a faápolásban alkalmazott un. vizuális, azaz szemrevételezéses favizsgálattal. Majd a városi környezetben alkalmazott faápolási módokat értékeltem természetvédelmi szempontból. Lásd 1. számú táblázatot.

Az érintett három faegyed közül egy faegyedet szeretnék kiemelni, a körülbelül 250-300 éves, 2 méter átmérőjű, 627 cm kerületű famatuzsálemet. A fa méltán kerülhet be Magyarország faóriásai közé, a www.dendromania.hu oldalra. Csak a vázágainak átmérői felérnek egy-egy erdeinkben található átlagosnál nagyobb faegyeddel, 50-100 cm-esek! A fa hatalmas törzse belülről üreges. Nagyon sok mikroélőhellyel rendelkezik: különböző méretű üregekkel, odúkkal, száraz ágakkal, mikrotalajjal. A leváló kéregdarabok, un. kéregzsebek alatt denevérek bújhatnak meg. Vastag kéregrepedéseiben pedig énekesmadarak fészkelnek.

A kocsányos tölgy famatuzsálem Fotó: Csikos Valéria

A famatuzsálem vastag törzse Fotó: Csikos Valéria

Képeinken balra fent: Az üreges törzs fontos mikroélőhely; jobbra: énekesmadár fészek a fa törzsén; balra lent: a nagy hőscincér kifejezetten öreg tölgyfákhoz kötődő közösségi jelentőségű bogárfajunk; jobbra lent: a közönséges petrezselyemgomba korhadó faanyagon él

A matuzsálemi faegyedek esetében – mint ahogy azt az angol szakirodalom is leírja – a legvégső esetben szükséges beavatkozni. A legnagyobb veszélyt a kiválasztott faegyedre az jelenti, hogy a vázágak kiszakadhatnak és ez a törzs, így az egész fa pusztulásához vezethet. A korona „könnyítése”, azaz a koronájának csökkentése lehet egy jó megoldás az említett veszély elkerülésére. Ennek végrehajtása azonban további egyeztetéseket igényel a kollégákkal, mivel egy újszerű és a szakmát is megosztó beavatkozásról van szó. A felsorolt mikroélőhelyeket, a száraz ágakat, odúkat mindenképpen kímélni kell, hiszen ezek a fa természetvédelmi értékéhez nagymértékben hozzájárulnak. Élet- és balesetvédelmi szempontok nem játszanak szerepet, hiszen a fa nem a jelzett turistaút mellett található.

A famatuzsálemet árnyaló fák eltávolítása fokozatosan valósítandó meg. A versengés megszüntetése az ún. gyűrűzéssel javasolt, mellyel lehetővé válik mikroélőhelyek teremtése is.

Faegyed lábon halasztása „gyűrűzéssel” Fotó: Csikos Valéria


Mikroélőhely fogalma: kis vagy korlátozott kiterjedésű élőhely, amely jellegében különbözik a környező kiterjedtebb élőhelyektől. A fán élő mikroélőhelyek lehetnek pl. az odú, törzsüregek, a dendrotelma (A dendrotelma látogatói - YouTube), és a különböző sérülések.

Amennyiben szükségessé válik faág levágása, azt javasolt a Nagy-Britanniában használt természetes törést utánzó vágástechnikákkal vagy koronavágásokkal megvalósítani.

Természetes törést utánzó vágástechnika vagy koronavágás Forrás: a kép alatt

Igazgatóságunk tervezi a fák felmérésének folytatását. A felméréssel egyre több információval rendelkezünk majd róluk. Tudni fogjuk, mely faegyedek a legnagyobbak, melyek rendelkeznek különleges mikroélőhellyel, mely fafajok ritkák a területen, és az egészségi állapotuk is ismert lesz a számunkra. Az így nyert adatok alapját képezik majd a területre készülő kezelési tervnek. A kezelési terv alapján lehet majd az egyes fákra, vagy területrészekre a természetvédelmi célokat kidolgozni és a megvalósításhoz szükséges kezelést (akár faápolást is) megvalósítani.

Szakdolgozatom bemutatásra sor került a 2023. febr. 14-17. között megrendezett „Ökológiai és gazdasági fordulat” konferencia (ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI FORDULAT konferencia | Makeosz) keretében, a Magyar Faápolók Egyesülete fórumán.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom