Egy hét egy faj 7. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.11.17. 11:43

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.



A fűzfapattanó (Elater ferrugineus) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a pattanóbogárfélék (Elateridae) családjába tartozó faj.

Az egyik legnagyobb termetű pattanóbogár fajunk, melynek testhossza kb. 17–20 mm. Testének alakja a pattanóbogarakra jellemző, megnyúlt, hátrafelé hegyesedő. Teste barnásvörös, felül sárgás szőrzettel borított.

Fűzfapattanó imágó

Eurázsiai elterjedésű faj, nyugaton az Egyesült Királyság, északon Norvégia és Svédország, keleti irányban Oroszország, délen pedig Törökország az elterjedési határa. Magyarországon többek között a Mátrából, a Bükkből, a Bakonyból, a Gemencből, illetve a debreceni Nagyerdőből mutatták ki.

Lárvája többnyire a faodvak alsó, nedvesebb, földdel érintkező korhadékában fejlődik és ragadozó életmódot folytat. Imágója általában alkonyatkor aktív, fényre is repül, de megfigyelték már nappal is, csertölgy kifolyó nedvét szívogatva.

Faodú

Élőhelyén az odvak vizsgálata mellett erjedő gyümölcsöt tartalmazó csapdával is kimutatható. Tápnövényét tekintve, korábban füzesekből volt ismert, azonban napjainkra több fafajból, többek között tölgyekből, juharokból, hársból, bükkből, gyertyánból is előkerült.

Tápláléka többek között a virágbogarak lárvái (pajorok), de ahol együtt fordulnak elő, ott a fokozottan védett remetebogár (Osmoderma barnabita) lárváit is zsákmányolja. A remetebogár által kibocsátott, a párkeresést segítő feromonra nemcsak annak hímjei reagálnak, hanem azok ragadozója, a fűzfapattanó lárvája is.

Remetebogár a fűzfapattanó lárvával

A fűzfapattanó az odvas, idős fákban bővelkedő, természetvédelmi szempontból jelentős erdők egyik indikátorfaja. Fontos megjegyezni, hogy élőhelyén az odvakban több generáció fejlődik, ezen túlmenően itt jellegzetes „odúközösségeket” találhatunk, ahol ökológiai igényeik hasonlóságának eredményeképpen a fűzfapattanó mellett többek között a fokozottan védett kék pattanó (Limoniscus violaceus), az éknyakú pattanó (Ischnodes sanguinicollis), hegyesszárnyú pattanó (Megapenthes lugens) vagy jelenleg csak a Mátrából és a Bükkből kimutatott odúlakó pattanó (Crepidophorus mutilatus) is előfordul. Megőrzésük csak az idős, odvasodó faegyedek megóvásával, idős erdőrészletek védelmével biztosítható, hiszen csak ezekben alakulhatnak ki természetes módon faodvak. Fontos, hogy ezek az idős erdők egymással többé-kevésbé érintkezzenek, hogy az élőhely folytonossága fennmaradhasson.

A fűzfapattanó védett fajunk, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Fotók: Németh Tamás, Magos Gábor

Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

Merkl O. & Víg K. (2009): Bogarak a pannon régióban. – Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely

Kovács T. & Németh T. (2012): Ritka szaproxilofág álpattanóbogarak, pattanóbogarak és lárváik a Mátra és a Bükk területéről (Coleoptera: Cerophytidae, Elateridae). – Folia historico-naturalia Musei Matraensis, 36: 19–28.

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom