Égi vonat 2020.04.22. 19:17

Tízezer "csillaggal" több ragyogja be majd az éjszakát?

Egyre többen tekintenek föl az égboltra kérdően napnyugta, és szürkület után, több tucat fénylő mozgó pontot látnak átvonulni a fejük felett egy vonalban.

Mik is ezek és miért nem láttuk őket eddig?

Ezek a Starlink nevű új műholdcsalád tagjai, melyek a rendszer kiépítése után lehetővé teszik a műholdas szélessávú internet használatát világszerte. Jelenleg 358 db van ezekből alacsony Föld körüli pályán (LEO). További információk a Starlink programról itt érhető el.

A Starlink műholdjai egy hosszú expozíciós idővel készült felvételen. Kép: MTI/Komka Péter

A Starlink műholdakból a tervek szerint 12 ezer (!) darab lesz, melynek hatása nagyjából elképzelhető, mit okoz a csillagászati megfigyelésekben, vagy a természetes sötét égbolt látványában. Egy kilövéskor 60 darab műholdat engednek el, melyek aztán saját ionhajtóműveikkel a kívánt pozícióba kormányozzák magukat.

Műholdflotta a csillagos égbolt előtt. Fotó: Novák Richárd (BNPI)

A műholdak átvonulásai is előrejelezhetők. Itt lehet őket nyomon követni.

Starlink műholdak vonulása (Készítette: Novák Richárd (BNPI))

A Nagygöncöl előtt áthaladó műholdflotta (Készítette: Novák Richárd (BNPI))

Érdekesség, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) is nagyjából 400 km magasságban kering, és 90 perc alatt kerüli meg ( esi körbe) bolygónkat. Az űrállomás áthaladásai is előrejelezhetőek. (A koordináták Eger városára vonatkoznak)

Az űreszköz napelemtábláin megcsillanó napfény miatt viszonylag fényes mozgó pontként figyelhető meg. Az említett Starlink műholdak ennél halványabbak, de sajnos még a nagyvárosokból is látszanak. Ennélfogva a csillagászati megfigyeléseket zavarják, és a természetes sötét égbolt látványát csökkentik.

2017-ben Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet szerzett a Bükki Nemzeti Park, mint védett terület. Fontos célkitűzés, hogy a fényszennyezés mértéke ne növekedjen, és folyamatos programokat biztosítsunk az éjszakai erdő, és az égbolt csodáira kíváncsi érdeklődőknek. Idén tavasszal sajnos sok programunk elmarad, de bízunk benne, hogy hamarosan újraindulhatnak az éjszakai séták és csillagászati estek.

Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) és a csillagos ég (Készítette: Novák Richárd (BNPI))

A kezdeményezést a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA) indította el, melynek keretében felhívják a figyelmet az sötét természetes égbolt, mint kulturális és természeti örökségünk egy fontos elemére.


Idén sajnos nincs lehetőségünk éjszakai csillagsétákat, és távcsöves csillagászati megfigyeléseket tartani, de bízunk benne, hogy a helyzet hamarosan normalizálódik, és újra megörvendeztethetjük a csillagos égbolt szerelmeseit csillagászati bemutatóinkkal.

Jó hír, hogy műholdflotta ellenére a Bükki Csillagoségbolt-parkban továbbra is megfigyelhetőek az égbolt csodái, éppen ezért terveztük ide a Bükki Csillagda látogatóközpontunkat a Bükk szívébe, Répáshuta közelébe. Az építkezés idén márciusban elkezdődött, a tervek szerint jövő nyártól lenyűgöző élményekkel gazdagodhatunk , és az Univerzum látnivalóit komoly csillagászati teleszkópokon keresztül is csodálhatjuk majd.

Novák  Richárd
Novák Richárd
látogatóközpont vezető

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom