Denevérszerelem avagy, hogy szaporodnak a tündevények? 2021.04.21. 14:22

Április most is bolondos időjárással teszi változatossá életünket, hol nyár melege, hogy télvégi zimankó váltogatja egymást.

Azonban a denevéreink már hosszú hetek óta ébren vannak és várják azokat az enyhébb estéket, mikor kiröppenhetnek végre egy jóízűt vadászni. Mert hát hosszú volt a téli koplalás időszaka, egy kiadós éjszakai lepke-pillevacsora határozottan javíthat kedélyállapotukon.

Ha elnézzük az alkonyi égbolton ide-oda cikázó, az 1770-as években még gyakorta tünevényeknek, vagy tündeményeknek nevezett repülő emlőseinket, talán sokak fejében megfordul a gondolat, hogy ők bizony most udvarolnak egymásnak így tavasztájékán, bonyolult nászrepüléssel próbálnak egymás szerelmes kegyeibe férkőzni.

Tévedni nem is tévedhetnénk nagyobbat ezzel az elgondolással. Ugyanis, a korai népnyelvben régen még lapadérnak vagy pocik-madárnak, esetleg agának vagy bőregérnek nevezett denevérek az udvarlás, párzás összetett rituáléját már az előző év augusztusától decemberéig terjedő időszakban megejtették. Maga a párzás általában egy barlangban történik, ahová messze földről összesereglenek ilyenkor a denevérek – nászbarlangoknak nevezik a szakemberek ezeket a különleges helyeket – és ilyenkor egy-egy hím akár öt-tíz nőstényből álló háremet csábít maga köré, melyekkel aztán annak rendje módja szerint párosodik is. És itt jön a csavar a történetben, mivel a nőstények petéi furcsa mód ekkor még nem termékenyülnek meg - a téli hibernáció alatt csak tárolódnak bennük a spermiumok - ez csak a téli álomból való felébredés után következik majd. A mini denevérembriók 50-70 napig fejlődnek anyjuk biztonságot nyújtó méhében. A nyár eljövetelével ők is világra jönnek, de ezt sem mindennapi módon teszik. Május vége, június közepe körül a denevéranyák egy, ritkábban két újszülött denevért hoznak világra. Szüléskor az addig fejjel lefelé kapaszkodó anya megfordul, ilyenkor a feje van fölül, a farokvitorláját felhajtja, ami egy kicsi zsákot képez ezáltal és ebbe pottyan bele az újszülött. Miután az anya elrágja a köldökzsinórt, a kölyök felkapaszkodik a mellbimbójára, és hegyes, hajlott tejfogaival azonmód rögzíti is magát ott. A kicsiny kölyköket természetesen az anyák az éjszakai vadászatokra is magukkal viszik, majd ahogy nagyobbak és nehezebbek lesznek, lassan leválasztják őket magukról és csak szoptatni térnek vissza hozzájuk. A kölykök ilyenkor közös denevéróvodákba kerülnek, ahol a szoptatásra visszatérő anyák a cincogásuk alapján gondolkodás nélkül megtalálják a saját éhes kölykeiket. A kamaszodó utódok hathetes korukra válnak önállóvá, és onnantól irány az alkonyi lepke- és szúnyogkaland!

S, hogy miként lehet a fentebbi etológiai fejtegetés egy népszerű rock and roll dal ihletője, annak kiváló példája Varga Livius és a Kutya Vacsorája Zenekar a denevérek éjszakai vadászatáról szóló dala, amit 2016-ban a Vadonleső Program felkérésére írtak, mikor az Év Emlőse a denevér volt.

Éji vadász

Itt jön a veszélyes mosoly és a full laza térdek.
Ahol én suhanok, oda ti fel nem értek.
Amíg hajtasz, gürizel, én romokban lógok.
Dolgozó méhek, ti, szorgos kis klónok,
sosem láttok, engem a nap nem érhet, nekem az
alkonyzónában, tikk-takk, indul az élet.
Amíg a harangtoronyban a tegnapot gyónom,
az új éjszakára, mmmm, ráhangolódom.

Vigyázz,
jön a vadász, shssss!!! a sötét nem véd meg!
Szende szerelmes lepke úgyis utolérlek.
Míg újhold surran az éji égen,
én hallom a tested a töksötétben,
hallom a mosolyod a töksötétben.

Nem, nem, nem én vagyok a jó Spiderman párja,
és nem is vagyok a Vlad Dracul avatárja,
de vagyok az éjjeid titkos arcpírja,
a legvadabb rémálmok álvámpírja.
Itt jön a tűhegyes mosoly és a színtiszta érdek,
a fülemmel látlak, és a dalommal nézlek.
Óvatlan nászodra ultrahangolódom,
vak szerelmedre jön halálos csókom.

Mindez pedig élő koncerten így szól:


Ne felejtsük, hogy a hazánk 28 denevérfaja kivétel nélkül védett vagy fokozottan védett!

Ha denevéreket lát bárhol, kérjük jelezze a https://vadonleső.hu/fajok/deneverek oldalon! Köszönjük!

Képeket készítette: dr. Takács András Attila

Index kép: Egri Csaba

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom