Bogarak a komposztból 2022.08.22. 13:20

A Kelet-Cserháti Tájvédelmi Körzet tőszomszédságában lakom egy kis lélekszámú faluban, ahol a mai napig sokan fűtik fával otthonaikat. A méterben beszerzett tűzifát gyakran udvaraikban vágják darabokra, amely során jelentős mennyiségű faforgács és fűrészpor keletkezik.

Ezt rendszerint elégetik. Pedig nem is sejtik, hogy ezzel a „hulladékkal” a természet védelmét is szolgálhatnák.

A kert elkülönített részében ún. barna komposzt képezhető belőle. Saját tapasztalataim alapján számos bogárfaj lárvája jelenhet meg az évek alatt egymásra rétegzett keményfa forgácsban. Ezek közül most – a lemezescsápú bogarak rendjébe tartozó – néhány fajt emelnék ki. Az első néhány év után a gyakorinak számító aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és olajzöld virágbogár (Protaetia cuprea) fajok jelennek meg. Az ezt követő években viszont a védett márványos virágbogár (Protaetia lugubris) és pompás virágbogár (Protaetia aeruginosa) báb-gubóinak megjelenéséhez is volt szerencsém. Az utóbbi faj imágójának kifejlődéséhez eredetileg öreg lábon korhadó fákra volna szüksége, amiben erdeink manapság nem bővelkednek.

Pompás virágbogár Fotó: Balogh Diána, forrás: izeltlábúak.hu, licenc: CC BY 4.0

Komposzt gyűjtögetésem hetedik évében megjelent személyes kedvencem, a szintén védett fajnak számító orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), ami az elkövetkező években rendszeres vendéggé vált kertemben. Ez a faj valamikori élőhelyein jellemzően nagyméretű idős tölgyfák korhadásnak indult törzsében és vastag gyökereiben fejlődött.

Orrszarvú bogár Fotó: Joó Miklós

A fenti fajok mellett persze még számos értékes bogárfaj veheti birtokba a felhalmozott faanyagot, melyek közül a védettséget élvező nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) megjelenésével is számolni lehet. Ez a néhány példa is bizonyítja, hogy az ember kis energia befektetéssel és viszonylag rövid idő alatt számos, köztük védett fajnak teremthet szaporodási feltételeket, amire természetes élőhelyeiken egyre kevesebb lehetőség adódik.

Kapcsolódó