A tarnaszentmiklósi telep a térség bázisa lesz 2022.03.17. 15:57

A napokban adták át a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nyolc hektárnyi területen, több mint másfél milliárd forintból elkészült tarnaszentmiklósi állattartó telepét.

Az ünnepségen részt vett dr. Nagy István agrárminiszter is, aki úgy fogalmazott: mindaz a munka, ami itt folyik, hosszú távon a túlélésünket biztosítja. Rámutatott, hogy mekkora szerencse az, hogy ez a feladat nemcsak az állami szervekre hárul, hanem itt ülnek azok a gazdák is, akikkel sikerült együttműködést kialakítani, s ezzel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) csak megsokszorozza önmagát. Egy-egy ilyen projekttel biztosítják a családok megélhetését, vidéki megmaradását, és a helyi gazdaság erősödését. Mindazon túl, hogy génmegőrzés és tájrehabilitáció zajlik, a természetvédelem is tud haladni.

Dr. Nagy István Fotó: Kozma Attila

A miniszter beszédében kiemelte: az elmúlt tíz évben soha nem látott volumenben valósulhattak meg természetvédelmi beruházások Magyarországon. Több mint 78 milliárd forint értékben 186 egyedi beruházás révén 319 ezer 500 hektáron javult és javul az élőhelyek állapota. A BNPI a KEHOP programban 12 projekt támogatását nyerte el: ebből egy projekt lezárult, 3 előkészítés alatt áll, 6 projekt élőhelykezeléssel foglalkozik, további három pedig területkezelési infrastruktúra fejlesztésre fordítható. Célunk, hogy minden ilyen projekt szolgáljon mintaként, hogy kialakítsa az együttműködést az állam és a magánszféra között.

Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője szerint azért is kiemelkedő a BNPI ezen beruházása, mert az utóbbi években nagyon kevés ehhez hasonló állattenyésztési projekt valósult meg az országnak ezen a területén.

– Az állattenyésztés a mezőgazdaság nehézipara, nemcsak azért mert az év minden napján foglalkozni kell az állatokkal, hanem azért is, mert sok esetben csak évek múltával derül ki, hogy a most elvégzett munka megtérül-e. Minden elismerésem azoké, akik a fajtafenntartásban, génmegőrzésben ekkora funkciót, ekkora kihívást látnak – mondta, s hozzátette: ez nem a pénzről szól, ez elsősorban nem gazdasági kérdés, hanem elhivatottság, hazaszeretet kérdése.

Szabó Zsolt Fotó: Kozma Attila

– Ez olyan fejlesztés, amit a ráció diktál, hogy a szikes legelőket hogyan tudjuk a legjobban hasznosítani, hogyan tudjuk itt a természetes élőhelyet fenntartani. A válasz: faj- és fajtagazdasággal, hisz’ tudjuk, ha egy területet jól kezelünk, ott sokkal nagyobb a faj-, a fajtagazdagság. Ez a valódi természetvédelem, és nekünk ezt kell támogatnunk. Ami hibát itt látok, az az, hogy túl kicsi az állattartó telep. Minél több ilyen telephely kellene ebbe a térségbe! – összegezte Szabó Zsolt.

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója felidézte: a Bükki Nemzeti Park az ország harmadik nemzeti parkjaként jött létre, és elsőként aposztrofálták mint erdős nemzeti park. Működési területének változatosságát, valamint a feladatok sokszínűségét jól mutatja, hogy itt található az ország legmagasabb pontja, a Kékestető, és jelen projekt helyszíne a 85,4 és 90,5 méter közötti térszintű dél-hevesi kistáj, az ártéri kifejlődésű, tökéletes síkság helyszíne.

– A BNPI dél-hevesi szerepvállalása mindig hangsúlyos volt. A tájegység kiemelt feladata a természetközeli szántóföldi növénytermesztés, a legeltetéses gyepkezelés és állattartás, melyhez szorosan kapcsolódik a génmegőrzés és a hagyományőrzés. A saját tulajdonú állatállományra alapozott extenzív természetvédelmi célú állattartást 9 éve indítottuk el a dél-hevesi tájegységben. Annak érdekében, hogy a Tarnaszentmiklós és Pély határában lévő gyepterületeket kezelni tudjuk, állatállományunk szépen gyarapodott. A saját vagyonkezelésben lévő területeink kezelési feladatai is indokolták, hogy a legeltetéses állattartás infrastrukturális körülményeit hosszútávon is biztosítani tudjuk – összegezte.

Rónai Kálmánné Fotó: Kozma Attila

Mint mondta: a projektelképzelés társadalmi hasznossága igazolható. Közvetett és közvetlen módon is megvalósul a természetvédelmi értékek megőrzése, helyreállítása és fenntartása. A beruházás kiindulási alapja az volt, hogy a kalkulációk szerint az élőhelykezelési célkitűzéseinkben szereplő feladatokat az állomány 500 egyedre történő fejlesztésével tudják ellátni. Az Igazgatóság a másfél milliárd forintból megvalósult projektet három részre bontotta: az első két ütemben azok az építési elemek valósultak meg, amelyek az állattartó telep működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek, a harmadik részben a szociális épület tetőtéri beépítése szerepelt, amelyek a forrás rendelkezésre állása esetén meg tudnak valósulni.

Az építményeket – a fahéjast, a karámot, a válogatót – úgy alakították ki, hogy azokban 150 anyatehén és azoknak az első, valamint második éves szaporulata is elhelyezhető legyen: ez korosztályonként 135-135 növendék marha helyszükségleteit jelenti. További férőhelyeiken tervezik 60-80 magyar szürke szarvasmarha tenyészbika jelöltjeinek felnevelését, és így tölti meg a telepet az 500 egyedből álló állatállomány.

– Jelen projekt biztosítja ezen területek folyamatos természetvédelmi szempontú kezelését és lehetőséget nyújt a jelenleg bérelt állattartó telepen tartott állatállomány elhelyezésére egy térségi gazdálkodási központban, melynek jelentősége messze túlmutat az állatállomány elhelyezési igényén. Bázisul szolgál a régióban folyó természetkezelési munkáknak, bemutató- és kísérleti helyszínként elősegíti a természetvédelmi szempontból kedvező tendenciák, módszerek terjesztését. Reményeink szerint szolgálni fogja a térségben a gazdálkodókkal történő kapcsolattartás erősítését, melynek már most is kialakult hagyománya van. Ezen együttműködéssel a legeltetéses állattartás szélesebb körű gyakorlatának elterjesztését is elő kívánjuk segíteni a természetszerű tájhasználat érdekében. Jelen beruházással a legelő állatállomány és természetvédelmi kezelés biztosítja a projekt által érintett helyszínek megfelelő állapotban tartását: a Hevesi Puszták Tájvédelmi Körzetben, a Hevesi-sík különleges madárvédelmi területen, a pélyi szikesek és a Nagy-Fertő, Gulya-gyep, Hamvajárás szikes pusztáin, kiemelt jelentőségű Natura 2000 területen – részletezte köszöntőjében Rónai Kálmánné, aki azt is elmondta: az Igazgatóságnak a természetközeli gazdálkodás példaértékű megvalósításával a jelenleg is betöltött szerepét továbberősítve mintagazdaságként kell megjelenni a térség szereplői előtt, a pillanatnyi gazdasági haszon megszerezése soha nem mehet az ökológiai célok rovására.

Magyar Ádám projektmenedzser a beruházás részleteit ismertette: a projekt beavatkozási és célterülete a 9/1993. (III.9.) KTM rendelettel létrehozott Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek közül az alábbiakat érinti a projekt.

  • HUBN10004 Hevesi sík különleges madárvédelmi terület
  • HUBN20041 Pélyi-szikesek kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület
  • HUBN20040 Nagyfertő - Gulya-gyep - Hamvajárás szikes pusztái kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület

– Igazgatóságunk jelentős szürkemarha állománnyal rendelkezik. Az állatok elhelyezését eddig egy bérelt létesítményben oldottuk meg, így felmerült az igény egy saját állattartó telep kialakítására. Az állatállomány téli tartásához, a meglévő és beszerzendő gépek, a takarmánykészlet és termények elhelyezésére, valamint az itt dolgozók elhelyezését szolgáló épületegyüttes kialakítása, tömbös vagy más néven udvarház jellegű elrendezésben – tájékoztatott.

A beruházás során a következő funkciók ellátásának megfelelő épületrészek kialakítására került sor: három növendékistálló, és egy gulyaistálló konténer tárolóval és orvosi vizsgálóval. Ötszáz egyedből álló, vegyes ivarú és korcsoportú magyar szürke szarvasmarha állomány elhelyezésére alkalmas istállók és karámrendszer, valamint központi épületet és gépszín. A személyzet létszámának megfelelő szociális és kezelői helyiségek (egy épületben elhelyezhető különböző funkciójú: iroda, raktár, fekete-fehér öltöző, pihenő, konyha, vizesblokk, kazánház stb.) kialakítása, valamint a telep működtetése során szükséges anyagok és eszközök praktikus, kényelmes és zárt tárolását biztosító raktárhelyiségek. A gépek elhelyezésére, karbantartására szolgáló gépszín és javítóműhely is kialakításra került: takarmánytároló és szérűskert; szálastakarmány-tároló, amely lehetővé teszi 8000-9000 db bála szérűskertben, kazalban történő elhelyezését; válogató, kezelőfolyosó; hídmérleg mérlegházzal; saját fúrt kút; trágyatároló csurgalékvíz tároló aknával; tűzivíz tároló; boncoló és hullakamra; csapadék és szennyvízaknák; telepi úthálózat és kerítés.

Ezeken túl a természetvédelmi kezelés és a gazdálkodás megvalósíthatósága érdekében munkagépek, terepjáró teherautó, berendezések és bútorok, állattartási eszközök, informatikai eszközök, monitoring eszközök kerülnek beszerzésre.

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44

Austausch in einen anderen Nationalpark

[07.06.2022-12.06.2022]

Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.

Tovább olvasom
2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27

Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot

[21.03.2022-26.03.2022]

Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen.

Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.

An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft.

Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.

Tovább olvasom