A Népmese napján - mesék, legendák a geopark területéről 2020.09.30. 06:47

2005 óta Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a a Népmese napja. Ebből az alkalomból összegyűjtöttünk néhány, a térségről szóló mesét, legendát.

A meséket, legendákat az eredeti forrásban szereplő módon tesszük közzé.

Hollókő legendája

Élt valaha a környéken egy András nevű nagyúr, a híres Kacsics-família egyik tagja. András egyszer elrabolta valamelyik szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és az akkor épülő vár egyik szobájába záratta. A kőművesek még dolgoztak az erődítményen, s napközben mindig fel is rakták az asszony börtönének falait, – a kövek azonban mindig eltűntek reggelre. A szépasszonynak ugyanis volt egy boszorkány dajkája, aki szövetségre lépett az ördöggel. Közbenjárására az ördögfiak éjjelente holló képében elhordták az építőköveket, s tették ezt mindaddig, amíg az asszony ki nem szabadult. A mese szerint az ördögökről, azaz hollókról kapta nevét a falu és a vár.

Forrás: hollókő.hu

Szent László ugratása - Mátraverebély - Szentkút

Szent László király uralkodásának idejében a kunok három alkalommal törtek be a magyar földre: 1085, 1091 és 1092-ben. Borzalmas pusztítással fosztogatták az országot. László király seregével mindhárom esetben úgy megverte őket, hogy az erről írt legenda szavai szerint: „a karvaly körmétől megtépett rucák módjára" voltak kénytelenek menekülni.
Ezek közül a harcok közül a hagyomány szerint valamelyik kiterjedt a Mátra és Cserhát vidékére is. A kunok a Cserhát őserdőiben, a hegyek között kerestek menedéket László üldöző serege elől. Szent László seregének zöme a Zagyva mentén táborozott. Ő, mint jó hadvezér, nem elégedett meg a kiküldött járőrök által szerzett hírekkel, hanem egy kisebb csapat kíséretével maga is hírszerző útra indult. A mai Szentkút völgyében haladt előre, kissé megelőzve kíséretét. A szomszédos hegyoldal sűrű erdejéből nagy lármával törtek elő a lappangó kunok. Megismerték a királyt és megpróbálták elfogni. Biztosra vették, hogy a magányosan elől lovagló Lászlót csekély számú kísérete még akkor sem tudná megoltalmazni, ha mellette állna. Ráadásul egy széles és mély szakadék zárta el a menekülés útját. A nagy zajjal és a siker biztos tudatában rohanó kunok elszámították magukat. A királynak ugyanis igen jó lova volt, s ami ennél is fontosabb, égi Segítő is védte. Amikor látta a közelgő veszedelmet, az őt jellemző gyors elhatározással sarkantyúba kapta Szög nevű paripáját, és egy vakmerő szökkenéssel átugratta a szakadékot. Az üldöző sereg megdöbbenve torpant meg a csodálatos ugratás láttán.
László lovának patája a kemény kőbe úgy belesüppedt, mintha az viasz lett volna. Még a patkószegek nyoma is világosan látszott. A patkószegek nyomából, vékony sugárban, kristálytiszta víz bugyogott fel.
Ahol most Szentkút forrása van, ott is egy ilyen pata-nyomból tört fel a víz...
A Szentkút forrás keletkezésének ez az ősi hagyománya.

Forrás: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000.

A megkövesedett fa matuzsálem

A tarnóci nagy kövesedett fát az 1700-as évek vége felé kezdte kibontani a vulkáni törmelékes kőzetből az erózió. A Borókás-patak kimosta alóla a jóval puhább vulkáni port, egy 42 m-es darabja szép lassan, mint egy kőhíd kezdte átívelni az alatta kialakuló árkot, majd vízmosást.
Az arra járó helybéliek előszeretettel üldögéltek rajta, felismervén fa eredetét “Gyurtyánkő Lócza” névre keresztelték el. Egy kegyetlen mágus által elvarázsolt fának (gyertyánnak) gondolták, melyben a mágia most is, igaz megdermedve, de ott dereng.
Ezért ha valaki, tiszta szívvel megérinti, ráteszi tenyerét, és lenyugodott elmével kitárja vágyát a kőfának, a mágia hatalma átszivároghat és teljesítheti a kívánságot. De jaj annak, akit másnak ártó szándék vezérel az óhajtásban, a varázslat ellene fordul és úgy megdermeszti szívét, hogy szeretetet az már többet nem adhat, de be sem fogadhat.

Forrás: osmaradvanyok.hu

Hogyan került Salgó vára a törökök kezére

A hagyomány szerint Kara Hamza szécsényi bég csalafinta módon megtévesztette a magyar védőket, és harc nélkül bevette az erősséget. Történt ugyanis, hogy a bég, mivel az ostrom nem látszott könnyűnek, cselhez folyamodott, és katonáival fatörzseket vágatott ki, amiket aztán ágyú formájúra faragtatott, majd keréktalpakra rakva ökörfogatokkal a környező hegyekbe vontatta. Ezután Salgó várkapitányához követeket küldött, és megadásra szólította fel a várőrséget. A csel bejött, mert a várkapitány és a védők állítólag a rossz látási viszonyoknak köszönhetően hatalmas ágyúknak nézték a farönköket, megijedtek, és gyorsan feladták a várat.

Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-var-amit-faagy...

Kapcsolódó