Több mint 1000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon 2020.09.01. 13:37

Az idei évben ismét rekordszámú szalakóta költött a Hevesi-síkon!

A 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyeltük, májusban pedig megkezdtük az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy mi is számot vessünk a faj ez évi költési sikeréről.

Meggyűrűzött szalakóta (Coracias garrulus)

2020 májusától júliusáig sorra ellenőriztük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Dél-hevesi Tájegységének területén fellelhető 333 mesterséges szalakótaodút. Az ellenőrzések során 243 odúban regisztráltuk a faj sikeres költését, valamint további 68 szalakótafészkelést figyeltünk meg vércseládákban, illetve természetes odúkban. Az odúk foglalási aránya az idei évben volt a legmagasabb, az általunk ellenőrzött odúk közel 73 %-ában költött szalakóta. Az idei szezonban gyakoriak voltak a 4-5 fiókás fészekaljak, de 6 fiókással is találkoztunk. A "Szalakóta védelme a Kárpát-medencében" LIFE+ pályázat eredményességét bizonyítja, hogy ugyan már 2019-ben is rekordot jelentő 220 pár szalakóta költött mesterséges odúinkban, viszont 2020-ra ez a szám ismét jelentősen emelkedett! Az elvégzett felmérésünk alapján az állomány nagysága 311 pár a dél-hevesi területen. Az általunk, mesterséges odúkban és ládákban regisztrált fiókák száma meghaladta a 800-at, amely mellett még ott vannak a nehezen ellenőrizhető, természetes odúkban költő párok fiókái is. Ezért úgy becsüljük, hogy több, mint 1000 szalakótafióka kelt ki az idei évben a Hevesi-síkon. Természetesen a fiókák számában is emelkedést tapasztaltunk. Az általunk ellenőrzött odúkban szalakótán kívül más fajok is költöttek. Az elfoglalt odúk számát nézve idén is a seregély (Sturnus vulgaris) nyerte a „versenyt”, majd a sorban a mezei veréb (Passer montanus) következett. Emellett, az ellenőrzések során találkozhattunk még kuvikkal (Athene noctua), füleskuvikkal (Otus scops) és csókával (Corvus monedula) is. A nyílt tetejű odúkban előszeretettel költöttek vörös vércsék (Falco tinnunculus) (természetesen ezek az odúk javításra vagy lecserélésre kerülnek a jövőben). Méhes és darazsas odúkat is följegyeztünk, de szerencsére ezekből nagyon kevés volt. Az ősz beköszöntével kollégáink egyik fontos feladata lesz, hogy a terepi feljegyzések alapján, a következő költési időszakig kitisztítsák, megjavítsák, és ha kell, lecseréljék a hibás, megrongálódott odúkat.

Szalakóta odúban kotló füleskuvik (Otus scops)

Szalakótaodúban nevelkedett kuvik fióka (Athene noctua)

Mikor május-júliusban a BNPI munkatársai felkerekedtek, hogy felmérjék a faj költési sikerét, akkor – a későbbi nyomon követés érdekében - ornitológiai gyűrűvel is megjelölték a madarakat. A gyűrűzés segítségével nem csak a faj vonulásáról tudhatunk meg többet, hanem többek között arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy hogyan viselkedik a költési területen, vagyis mi az élőhelypreferenciája, mennyire területhű, továbbá milyen tényezők veszélyeztetik (pl. gázolás) stb. (A gyűrűzési eredményeinkről korábban már részletesen beszámoltunk ITT.) A "Szalakóta védelme a Kárpát-medencében" LIFE+ projekt során lehetőségünk volt nagyobb mennyiségű színes gyűrűt is beszerezni, majd felhelyezni a madarak lábára. Ezek segítségével még több információt nyerhetünk a visszatérő egyedekről, hiszen ezeket a nagy karakteres gyűrűket spektív (teleszkóp), vagy egy dokumentációs célt szolgáló fotó segítségével is be lehet azonosítani! Éppen ezért szívesen várjuk az adatokat azoktól, akik valamilyen módon (pl. fotók) le tudták olvasni a madarak lábán látható kódot! Kérjük, ez esetben a gyűrű kódját vagy a róla készült fotót, a megfigyelés helyével és dátumával a Madárgyűrűzési Központ ringers@mme.hu e-mail címére legyenek szívesek megküldeni!

Akinek felkeltettük az érdeklődését és szeretne szalakótát látni, kíváncsi az élőhelyükre, annak érdemes felírni a jövő nyári úti célok közé a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szalakóta tanösvényét. A Tiszabábolnáról induló útvonal a szalakóták életét, védelmét és a Borsodi-Mezőség tájképi- és természeti értékeit mutatja be. Akinek lehetősége adódik rá, annak a szegedi Fehér-tó közelében álló Szalakóta Látogatóközpontba is érdemes ellátogatnia. Az ott kialakított tanösvény nem csak a szalakótákkal kapcsolatos védelmi tevékenységet mutatja be, hanem az odalátogatók megismerkedhetnek a természetbarát gyepgazdálkodással, valamint a szikes gyepek élővilágával is. A tanösvény egy része a halastó nádszigetében, egy víz felett épített pallósoron halad végig, a kilátóból pedig a szegedi Fehér-tó vízimadárvilága tárul elénk. Ha pedig valaki nem szeretne jövő nyárig várni, az otthonról is sok érdekességet tudhat meg ezekről a színpompás madarakról, és ehhez csak a program honlapját vagy Facebook oldalát kell felkeresnie.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes működési területén 643 szalakótaköltést regisztráltunk 2020-ban. Az idei évben, az általunk kihelyezett mesterséges odúkban talált tojások és fiókák száma együttesen meghaladta az 1700-at!

Szalakóta fióka valamint, felnőtt madár gyűrűzés után

Ezen cikk keretein belül szeretnénk megköszönni mindenkinek a munkáját, akik segítettek az idei „szalakóta szezonban”.
Név szerint: Antal András, Balázsi Péter, Barati Sándor, Deák Gábor, Elek István, Ferenc Attila, Golen Gerhárd, Harmos Krisztián, Hák Flóra, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Király Norbert, Kleszó András, Korompainé Szitta Emese, Kurti Gábor, Lakatos Zoltán, Magos Gábor, Mezei János, Molnár Márton, Pongrácz Ádám, Sasvári János, Seres Mihály Nándor, Soós Gábor, Szabó Attila, Széles Tamás, Szemerszki Csaba, Szitta Tamás, Teplánszki Dóra, Tóth Boglárka, Tóth Katalin, Tóth László, Újhelyi Sándor, Vályi-Nagy Zoltán, Zákány Albert.
Külön köszönet illeti Királyné Kecskés Dórát, aki az elmúlt 3 évben, elhivatott munkájával segítette a projekt sikeres megvalósulását.

Kívánjuk, hogy a továbbiakban is hasonló vidámsággal és kitartással tudja végezni az előtte álló feladatokat!

Felnőtt szalakóta (Coracias garrulus) gyűrűzés utáni elengedése

Szerző: Gál Renáta

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Fotók: Királyné Kecskés Dóra, Király Norbert, Gál Renáta

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom
2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom