A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével 2024. március 27-én hivatalosan is tagjává vált a geoparkok 213 tagot számláló, 48 országot érintő nemzetközi hálózatának, elismerve a Bükk-vidék páratlan geodiverzitását. Az UNESCO Végrehajtó Testületének a cím elnyerésére irányuló döntését Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság állandó szakbizottságaként működő Geopark Magyar Nemzeti Bizottság elnöke 2024. március 28-án, a budapesti Vajdahunyadvárban tartott sajtótájékoztatón jelentette be.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: BNPI) az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatához való csatlakozás alkalmából 2024. május 6-án, első alkalommal rendezett tudományos előadóülést a Bükk-vidék Geopark geológiájáról, földtani értékeiről azon – az értékfeltárásban és elemzésben közreműködő – szakemberek közreműködésével, akik munkájukkal segítették a Bükk-vidék Geopark csatlakozási dokumentációjának elkészítését. A miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban tartott tudományos ülésen rendkívül színvonalas és informatív szakmai előadások hangzottak el, melyek részletesen bemutatták és újból alátámasztották, milyen különleges geológiai értékekkel is bír a Bükk-vidék.
Fotó: Kozma Attila
Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója köszöntőjében emlékeztetett: a Bükk-vidék Geopark 2017-ben, négy bükk-vidéki település (Borsodnádasd, Felsőtárkány, Répáshuta és Szomolya) kezdeményezésére, az Igazgatóság koordinálásában jött létre, és 7 évig tartó komoly szakmai munka eredménye az UNESCO tagság idei elnyerése, amit ezúton is megköszönt minden érintettnek. – Az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területeként ezen geopark legfőbb jellegzetessége a rendkívüli változatossága: a földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi és kulturális értékekkel bír, melyek bemutatása, oktatása, ápolása és védelme – a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével – kiemelkedően fontos számunkra – emelte ki.
Fotó: Várhelyi-Szomszéd Eszter
Hangsúlyozta: az Igazgatóság alapvetése, hogy a térségben élők helyi identitását előtérbe helyezve, velük együttműködve és az egyéb helyi értékekkel közösen, mintegy holisztikus szemléletben szükséges ezen geológiai környezetet a térségfejlesztés során képviselni. E folyamat fontos eleme a helyi önkormányzatok, a nevelési-oktatási intézmények és civil szervezetek tevékenységének összehangolása a geológiai értékek közös ápolása, bemutatása, és fenntartható módon történő védelme, megőrzése érdekében. Elmondta, hogy az Igazgatóság Bükk-vidék Geopark csoportja a közeljövőben településcsoportonként keresi fel a geoparki értékeket (geosite-okat), hogy helyszíni programokon keresztül, a helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, civil szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel összefogva mutassa be a helyi közösségeknek az UNESCO címmel járó, a térség fejlődését szolgáló további lehetőségeket. Végül megtudhattuk, hogy ehhez az eseményhez hasonló, a legújabb kutatási eredményeket bemutató tudományos előadóüléseket rendszeresen tervez tartani az Igazgatóság.
A szakmai oldal képviseletében Dr. Hartai Éva, a Magyarhoni Földtani Társulat (a továbbiakban: MFT) elnöke köszöntötte a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy Európa egyik legrégebbi földtani tudományos szervezeteként a hazai földtudományt és rokontudományait művelő szakembereket fogják össze, s alapvető feladataik közt szerepel a nevelés-oktatás, a tudományos ismeretterjesztés és a földtudományi – földtani, felszínalaktani, víztani, talajtani – természeti értékek megőrzése is. A társulat elnöke hangsúlyozta: a Bükk-hegység bővelkedik földtani értékekben és a földtani kutatásokra is jó lehetőséget biztosít annak geológiai diverzitása. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a közoktatásban részletesebben ismertessék a különféle energia, a víz, az ásványi nyersanyagok és egyéb erőforrásaink jelentőségét, hogy a felnövekvő generáció már felelősségteljesebben tudjon gondolkodni ezek védelméről és fenntarthatóságáról. Kiemelte, ez az a pont, ahol az MFT és a BNPI törekvései találkozhatnak. Zárszóként az MFT nevében biztosította a nemzeti park igazgatóság szakembereit, hogy számíthatnak a társulat támogatására ebben a szakmai munkában.
Fotó: Kozma Attila
Igazgatóságunk ezúton is köszöni a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Kutatási Hálózat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Herman Ottó Múzeum és a Magyarhoni Földtani Társulat közreműködését.
Kiemelt köszönet jár előadóinknak: Dr. Hartai Éva (MFT); Dr. Németh Norbert (ME); Dr. Sütő László (EKKE); Holló Sándor (BNPI); Dr. Harangi Szabolcs (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, ELTE); Dr. Szolyák Péter (HOM); Dr. Lénárt László (ME); Dr. Hevesi Attila (ME); Dr. Kövér Szilvia (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet); Dr. Hips Kinga (ELTE); Dr. Velledits Felicitász (ME)
Az ülésen elhangzott publikus előadások:
Dr. Hips Kinga (ELTE): A mikrobák változatos világa: szedimentológiai eredmények a bükki karbon, perm és triász mészkövekből
Holló Sándor (BNPI): Tömegmozgások az ordovíciumtól napjainkig a Bükk-vidék UNESCO Globális Geoparkban
Dr. Lénárt László (ME): A 33 éves Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) mért adatai és kutatási eredményei a hideg karsztvízű Bükkben és Bükk-térségi termálkarszton
Dr. Sütő László (EKKE): Értékminősítés eredményei a Bükk-vidék Geoparkban
Dr. Németh Róbert (ME): A Bükk-vidék Geopark földtani térképe: történet a rajz mögött
Dr. Hevesi Attila (ME): A Bükk hegység legjellemzőbb és különleges karsztformái és a Bükkalja
Dr. Kövér Szilvia (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet): A Nyugati-Bükk középső-jura képződményei és deformációja
Dr. Velledits Felicitász (ME): 240 millió éves zátonyok a Bükkben
