Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?
A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak igazgatóságunk működésének területén.
Tovább olvasom
144 éve született Kadić Ottokár
1
Kadić Ottokár horvát származású magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár 1876. július 29-én született, a szerémségi Ópazovában.
Az ő nevéhez fűződik a magyarországi ősemberkutatás és szervezett barlangkutatás megalapítása.
1906-ban, Herman Ottó buzdítására, a Szeleta-barlangban végzett kutatásokat. A feltárások során a pleisztocén végén több tízezer éven át itt élő ősember nyomaira bukkantak: pompásan megmunkált babérlevél alakú, kalcedon lándzsahegyeket, barlangi medve csontot, tűzhelyet, csiszolt kőeeszközöket, paleolit kőeszközöket találtak.
Ezt a Bükk-vidék sok barlangjára jellemző kőipart ma világszerte Szeleta-kultúrának nevezik.
A barlangban végzett kutatásról egy tanulmányban is beszámol.
Kép forrása: wikipédia
A Szeleta- barlang feltárását követően figyelme a környező barlangok felé fordult.
Ásatásokat folytatott a Puskaporosi-kőfülkében, a Büdös-pest területén, ahol egy neolit korú női csontvázat találtak. 1912-ben vizsgálta meg a lillafüredi Anna-barlangot, aminek elkészítette a térképét és Hámori-barlang néven ismertette. 1913-ban ő volt az első, aki az ún. „kutya-lyukon” át, leereszkedett a Szent István-barlangba, és jutott el egészen az első nagy terembe.
Egy másik jelentős kutatása az 1932. évi Suba-lyuk feltárása, ahol Dancza Jánossal megtalálták az itt élt neandervölgyi ember állkapcsát. A barlangról és annak kutatásáról Igazgatóságunk gondozásában egy részletes monográfia is megjelent.
A neandervölgyi állkapocs előkerülésének helye, kép forrása
Életéről és munkásságáról Székely Kinga, Kadić Ottokár, a magyar barlangkutatás atyja, címmel írt könyvet, mely a Magyar Állami Földtani Intézet gondozásában jelent meg, 2010-ben.
szerző
Kapcsolódó
